A patkányméreg okozta mérgezés főleg kutyában gyakori, de egyéb állatokban (pl. póniló) is előfordulhat.

A mérgezés lényege, hogy a patkányirtó szerekben kumarinvegyületek, illetve ezek származékai vannak, melyek a K-vitaminfüggő véralvadási faktorok képződését gátolják. Ennek következtében az állatok szervezetében megnő a véralvadási idő, illetve már enyhe trauma következtében is jelentős vérzések lépnek fel.

A tünetek nagyon változatosan alakulhatnak a felvett méreg típusától és mennyiségétől függően. Tudni kell, hogy a többször kis adagban felvett méreg veszélyesebb, mint az egyszerre megevett nagy adag.

A jellemző tünetek általában a méreg felvételét követően néhány nappal jelentkeznek. Kedvencünk fáradékony, gyenge és testszerte kisebb-nagyobb vérzések figyelhetők meg. Kiálló testrészein vérömleny képződik már enyhe ütés hatására is. A nyálkahártyái sápadtak a vérveszteség miatt. Gyakori tünet még a vérhányás, az orrvérzés, valamint a véres bélsár ürítése. Abban az esetben, ha a mellüregbe nagyobb mennyiségű vér jut, állatunk légzése nehezítetté válik.

A kórelőzményi adatok (méregfelvétel) nagyban segítenek a diagnózis felállításában és a gyors, hatékony kezelés minél korábbi megkezdésében. Emellett fontos szerepe van a kiegészítő vizsgálatoknak is: a vérzési idő és a véralvadási idő meghatározása, vérkép vizsgálata (vörösvérsejtszám). A testüregekbe jutott vérről ultrahangos- és rtg-vizsgálattal tájékozódhatunk.

Ha a diagnózist felállítottuk, jöhet a kezelés: vérátömlesztés, K-vitamin készítmények adagolása. Kiegészítő terápia részeként szóba jöhet C-vitamin, B-vitaminok, folsav és vaskészítmények adagolása. Ha a tünetek már kialakultak, általában intenzív, olykor hosszan tartó kezelésre számíthatunk.

Abban az esetben, ha állatunknál szemtanúi voltunk a méreg felvételének, vagy erőteljes a gyanúnk a mérgezésre (de tüneteket még nem látunk), azonnal forduljunk állatorvoshoz. Ilyen esetben esetleg a méreg felszívódása előtt már be tudunk avatkozni (pl. gyomormosás).

A betegség kimenetele minden esetben függ a felvett méreg mennyiségétől, minőségétől és attól, mely testrészekben jöttek létre vérzések. Általánosságban azonban elmondható, hogy az időben megkezdett gyógykezelés általában sikeres, és nagyban javítja a gyógyulás esélyeit.