Macskák fontosabb fertőző betegségei

A macskák fertőző betegségeit alapvetően 2 csoportra tudjuk osztani:

  • az elsőbe azokat sorolhatjuk, amelyek főleg a fiatal, néhány hetes-hónapos kiscicákat támadják meg (pl. panleucopenia, macskanáthák). Ezen betegségek okozói környezetünkben széles körben előfordulnak, illetve a különböző környezeti hatásokkal szemben nagyon ellenállóak. Ezek ellen a betegségek ellen tehát mindenképpen érdemes a csak lakásban tartott cicákat is vakcinázni, mivel a gazdik számtalan közvetett úton (pl. cipő talpán) behurcolhatják a macska környezetébe a kórokozót.
  • ebbe a csoportba azokat a fertőző betegségeket soroljuk, amelyeknél a tünetek elsősorban középkorú, vagy idősebb macskákon jelentkeznek:
  • Az ide tartozó vírusokkal (pl. FeLV, FIV) való fertőződéshez nélkülözhetetlen a cicák egymással való közvetlen érintkezése.
  • Leggyakoribb fertőződési módok: a verekedések, marakodások és a párosodás. Ezek a kórokozók is egyre jobban teret hódítanak maguknak, így a kijáró, vagy csak a kertben élő, illetve kedvükre szabadon párosodó cicák igen jelentős része kapja meg ezeket a betegségeket.
  • Mindezek miatt nagyon fontos az ilyen „szabad életmódot” folytató, illetve tenyészetekben élő macskákat ezek ellen a betegségek ellen is megfeleő védőoltásban részesíteni.

 

Fontosabb fertőző betegségek:

  • Parvovírus okozta panleucopenia=fertőző gyomor- és bélgyulladás

Ez az egyik leggyakoribb vírusos macska betegség, melyet a nagyon ellenálló és igen elterjedt parvovírus okoz. A kórokozót a fertőzött, illetve a betegségen átesett cicák hosszú ideig ürítik bélsarukkal és egyéb váladékukkal a környezetbe.

Általában a fiatal (néhány hetes, pár hónapos) kiscicákat veszélyezteti ez a betegség, amely kórokozóját a környezetükből közvetett úton is (pl. vírussal fertőzött, bélsárral szennyezett tárgyak) elkaphatják.

A vírus felvételét követő rövid lappangási idő után a következő tünetek jelentkeznek: hányás, hasmenés, levertség, láz, a vérképző szervek érintettsége miatt pedig a vérben keringő fehérvérsejtek számának csökkenése. A nagyfokú folyadékvesztés következtében a beteg állatok gyorsan kiszáradnak.

A kezelés nélküli betegek legtöbbje néhány napon belül elpusztul. Sajnos azonban az intenzív, több napon át tartó infúziós kezelés sem hozza meg mindig a hozzá fűzött reményeket.

Ezért mindenekelőtt a betegség megelőzésére, azaz a megfelelő időben és módon elvégzett vakcinázási programra kell a hangsúlyt fektetnünk!

  • A macska herpesvírus okozta betegsége

Mint ahogy a nevéből is kiderül, a betegséget herpesvírus okozza, melyet a fertőzött cicákorrváladékukkal ürítenek, és a levegő útján terjed. Ez a macskák szinte legjelentősebb légúti megbetegedése, melyet bármely korú egyed elkaphat, de <fél év, illetve idősebb macskákban gyakoribb. Vemhes macskákban pedig vetélést okozhat.

Sajnos a betegség átvészelése nem ad tartós védettséget, azaz kedvencünk újra és újra fertőződhet a vírussal. A betegséget átvészelt egyedek pedig hosszan üríthetik a vírust, ezért jelentős fertőzési forrást jelentenek a többiek számára.

A tünetek kezdetben enyhék: hőemelkedés, étvágytalanság, orrfolyás, a kötőhártya gyulladása miatt pedig könnyezés. Később ezek a tünetek azonban súlyosbodnak,s nehezített légzést, nyálzást, tüsszögést; sűrű, gennyes orrfolyást figyelhetünk meg macskánknál. Súlyos esetben (főleg valamilyen hajlamosító tényező hatására, pl. nedves, nyirkos, hideg időjárás) tüdőgyulladás is kialakulhat.

Megfelelő kezelés nélkül ez a betegség is elhulláshoz vezethet. Ezért itt is a megelőzés a legfontosabb!

  • Calicivírus okozta nátha

Ahogy a neve is mutatja, a calicivírus által okozott, felső légúti bántalomról van szó, amely általában jóindulatú. Az állatok a levegő útján, vagy szájon át fertőződnek a vírussal. Nagyobb macskatenyészetekben gyakrabban fordul elő, és hosszabb ideig fennmaradhat.

Az állatok kezdetben bágyadtabbak, majd nyálzanak, tüsszögnek, orrukból kezdetben savós, átlátszó, később sűrű, gennyes váladék ürül, a kötőhártya gyulladás miatt pedig könnyeznek. Előrehaladottabb esetben szemük Előre haladottabb esetben a sűrű váladékozás miatt szemük össze is tapadhat. Súlyosabb esetben a cicák szájnyálkahártyáján fájdalmas fekélyek jelenhetnek meg, ami miatt nem szívesen esznek, isznak, emitt legyengülnek és ki is száradhatnak. Szövődményként ritkán tüdőgyulladás is kialakulhat.

A legjobb megoldás ebben az esetben is, a megfelelő védőoltással történő megelőzés.

  • Macskaleucosis (FeLV)

Főleg idősebb, középkorú macskákban jelentkező,vírusos betegség, melyre a nagyon hosszú (akár évek) lappangási idő jellemző. A kórokozó vérrel, nyállal és nemi úton terjed, így főleg kijáró, verekedő, illetve párzó állatok vannak kitéve a fertőzés veszélyének. A fertőzött anyák kölykei pedig már fertőzötten jöhetnek világra!

A vírus nagyon elterjedt, a macska szervezetén belüli kártétele pedig nagyon szerteágazó. Gyengíti az immunrendszert, így más kórokozók szervezeten belüli megtelepedését is elősegíti, illetve bizonyos időskori daganatos elváltozások hátterében is ez állhat.

A fertőzés a vérből kimutatható. Ajánlott tenyészállományokba csak vizsgálatokkal igazoltan mentes, illetve vakcinázott állatot bevinni!

Gyógyíthatatlan betegség, így a cica egészségének megőrzése érdekében a vakcinázás a legfontosabb!

 

  • Macskák immunhiányos betegsége (FIV)

Vírusos betegség, melynek lappangási ideje nagyon hosszú (akár évek), így főleg idősebb állatokban jelentkeznek a tünetek. Mivel a cica védekező rendszerét támadja meg, az állat legyengülését, általános állapotának romlását, illetve számos egyéb betegség megjelenését eredményezi.

A kórokozó vérrel terjed, így főleg verekedő kandúrokban gyakoribb az előfordulása.

Ha a betegség gyanúja felmerül, vérvizsgálattal igazolható, vagy zárható ki megléte. S mivel a betegség gyógyíthatatlan, kezeléssel csupán a beteg macska életminőségét javíthatjuk ideig-óráig.

Fontos ezért, hogyha nem tenyészállatról van szó, hogy kedvencünket idejében ivartalanítassuk, s ezáltal előzzük meg a verekedéseket, hosszabb háztól való elmaradásokat.

Tenyészállományba pedig csak vérvizsgálattal alátámasztott, mentes állatot vigyünk be!

 

  • Fertőző hashártyagyulladás (FIP)

Coronavírus által okozott alattomos betegség, melynek lappangási ideje szintén hosszú. A kórokozót a fertőzött állatok nyállal és bélsárral ürítik. Egészséges társaik pedig szájon át fertőződnek.

Gyógyíthatatlan betegség, melynek alapvetően 2 formája van:

  • Nedves forma: a testüregekben (mellüreg, hasüreg) olajszerűen sűrű, magas fehérje tartalmú folyadék halmozódik fel.
  • Száraz forma: a savóshártyákon (mellhártya, hashártya) vaskos felrakódások alakulnak ki.

Mindkét esetben az állat általános állapotának gyors leromlását (étvágytalanságot, fogyást, elesettséget, kiszáradást), illetve egyéb, társfertőzésekre jellemző tüneteket tapasztalunk.

A fertőzés vérvizsgálattal zárható ki, vagy igazolható.

Speciális, orrnyálkahártyára cseppentős vakcina létezik, melyet csak igazoltan nem fertőzött állatoknak érdemes beadatni. (Egyes szakemberek a vakcina hatékonyságát kérdőre vonják.)

  • Veszettség

Emberre is veszélyt jelentő, gyógyíthatatlan, vírusos betegség, amely kizárólag csak a fertőzött állat harapása során, nyállal terjed! Lakásban, ellenőrzött körülmények között tartott cicáknál a betegségnek csak elméleti jelentősége van.

Kijáró, más kóbor, illetve vadon élő állatokkal érintkező macskák esetén is csökkent a jelentősége azóta, mióta a rókákat szájon át vakcinázzák hazánkban is.

Meg kell azonban említeni, hogy az elmúlt években háziállatokban megállapított esetek mindegyike macskában fordult elő.

A fertőződést követően néhány hét- 3 hónap is eltelhet a klinikai tünetek megjelenéséig. A fertőzött állat viselkedése látványosan megváltozik: támadó lesz,víziszonya lesz, végül nem eszik, nem iszik, csak nyálzik.

Veszettség gyanúja esetén azonnal értesíteni kell az állatorvost, vagy a helyi jegyzőt, ugyanis szigorú szabályozás van arra vonatkozólag, mit kell és szabad tenni a veszettségre gyanús állattal.

Kijáró, rókákkal találkozó macskák vakcinázása ajánlott, de nem kötelező!

  • Aujeszky-betegség

Korábban sokkal nagyobb jelentőséggel bíró, gyakori betegség volt, melyet „álveszettségnek” is neveztek a veszettséghez hasonló tünetek miatt.

A betegséget vírus okozza, melyet macskáink nyers sertés hús etetése során tudnak felvenni. (A szigorú állatorvosi szabályozásnak köszönhetően a betegség visszaszorult, de olykor-olykor ma is találkozhatunk 1-1 esettel.)

A fertőzött állatoknál tudatzavar, erős vakarózás (akár öncsonkításig menő) figyelhető meg, s a fertőződéstől (azaz a vírust tartalmazó nyers hús felvételétől) számított 3 nap alatt el is hullhatnak.

Ezért soha ne etessünk kedvencünkkel nyers sertés húst!

  • Chlamydiosis

Baktérium által előidézett, általában felső légúti elváltozásokat okozó megbetegedés, melynek tünetei nagyban hasonlítanak a vírusos eredetű náthák tüneteihez.

Akkor merülhet fel bennünk a gyanú, ha a cicánk megfelelően volt vakcinázva a vírusos náthák ellen, s mégis náthás lesz.

A kórokozó a levegő útján terjed, s így fertőzi egyik macska a másikat. Tünetek: kezdetben egyoldali, majd kétoldali kötőhártyagyulladás, emiatt könnyezés; orrgyulladás, tüsszögés, láz, elesettség. Súlyosabb esetben hörgő-, valamint tüdőgyulladás.

Több hétig tartó antibiotikum-kúrával eredményesen kezelhető. Nagy létszámú állománynál, kiállításra, vagy panzióba járó cicáknál ajánlatos a megelőző vakcinázás. Ennek igényét kérjük, külön jelezze!

 

  • Microsporiasis

Gombás eredetű megbetegedés, amely főleg néhány hetes, leromlott állapotú, gyenge immunrendszerű kismacskákban, valamint bizonyos fajták esetében tenyészetekben fordul elő.

A lábakon, fejen, fülek környékén kerekded, szőrmentes, enyhén viszkető foltok jelennek meg, amelyek belülről kifele haladva gyógyulnak.

Főleg kisgyermekek, idősebb, gyengébb védekezőrendszerrel bíró emberek is könnyen elkaphatják, ha a beteg cicát simogatják. Ezért is nagyon fontos a védőoltással történő védekezés, amely nemcsak a megelőzésben, hanem a gyógyulásban is nagyon hatásos.

 

  • Toxoplasmosis

Egysejtű parazita által okozott fertőzés, amely macskákban általában nem okoz gondot. Azonban az emberek is elkaphatják (természetesen nemcsak a macska lehet a fertőzési forrás). Olyan várandós anyák esetében okozhat csak gondot, akik előtte nem találkoztak még ezzel a kórokozóval, s szervezetük még nem tudott áthangolódni, azaz védekezőanyagokat termelni a kórokozó ellen. Ebben az esetben vetélést okozhat. Ajánlatos tehát terhes macskatulajdonos hölgyeknek háziorvosukat felkeresni, a toxoplasmosis –tesztet elvégeztetni. Ha negatív az eredmény, még jobban oda kell figyelni a higiéniás szabályokra, kevesebb érintkezéses kontaktust kell a cicával létesíteni. S ne a várandós hölgy pucolja lehetőleg a macskaalmot, mert a Toxoplasma főleg bélsárral ürül.

De semmiképpen se dobjuk ki az utcára emiatt a kedvencünket!