Házi kedvenceinkben számos féreg fordulhat elő, melyek közül fontos megemlítenünk a galandférgeket, az orsóférgeket és a fonálférgeket. Ezek között a belső élősködők között vannak olyanok, amelyek amellett, hogy kedvencünk általános védekezőképességét csökkentik, a fejlődésüket akadályozzák, kisebb-nagyobb veszélyt jelentenek az gazdi egészsége számára is.

1.) Galandférgek

• Világszerte elterjedt élősködők, amelyeknek nagy az állategészségügyi és humánegészségügyi jelentősége is. Számos faj tartozik ebbe a csoportba. Egy esetben a bolha a köztigazda, akitől kedvencünk fertőződhet, míg a többi esetben a nyers hús etetése jelenti a potenciális veszélyforrást kutyánk, macskánk részére. Emiatt is nagyon fontos tehát a rendszeres és hatékony bolhaellenes kezelés (amikor nemcsak az állatunkat, hanem környezetét is megfelelően kezelni kell).
• Kedvenceinkben általában nem okoznak súlyos tüneteket, esetleg a végbél tájék viszketésére figyelhetünk fel, de bizonyos férgek esetében idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak.
• Kedvenceink ezen élősködők petéit bélsarukkal ürítik. Ha ezeket a petéket az ember (szájon át, vagy esetleg levegő útján) felveszi, benne viszonylag hosszabb idő (évek) alatt súlyos, gyógyíthatatlan elváltozásokat (pl. májban, tüdőben carcinomához hasonló elváltozások) okoznak. Bizonyos férgekkel való fertőződésünk nem jár ilyen drasztikus következményekkel.
• Kedvenceink és saját magunk védelme érdekében rendszeresen féregtelenítsük megfelelő hatékonyságú szerekkel kedvencünket. Az ilyenkor ürített bélsarat a higiéniás szabályok betartása mellett gyűjtsük össze, és semmisítsük meg. Ezek mellett pedig ne etessük állatainkat nyers hússal, belsőséggel, mert azok is potenciális fertőzésforrást jelentenek számukra. S ilyenkor a szakszerűen végrehajtott féregtelenítő kezelésünk is semmissé válhat.

2.) Fonálférgek

• Világszerte elterjedt belső paraziták, melyeknek számos fajtája fertőzheti kedvenceinket. A fertőződés sokszor tünetmentes.
• A klinikai forma kialakulását számos tényezőtő befolyásolja: a fertőződés súlyossága, az állat kora, tápláltsági állapota és az immunállapota.
• Vannak fonálférgek, melyek a gyomor- bélcsatornában élősködnek, és súlyos esetben hányást, hasmenést, hasi diszkomfortot, elesettséget, vérszegénységet, az állat általános állapotának romlását, nagyon súlyos esetben pedig elhullást okozhatnak.
• Más fajok a tüdőben vagy a jobb szívfélben és a tüdő nagyobb ereiben telepednek meg, s ennek megfelelően orr- és légcsőgyulladást, orrfolyást, munka közbeni fáradékonyságot, szapora, nehezített légzést, vérfogyottságot, illetve az állat általános leromlását eredményezik.
  Bár ezeknek a fonálférgeknek nem az ember a célpontja, mégis bőrön át fertőződhetünk a fertőző alakjukkal. Ezek aztán bőrünkben vándorolnak, de további fejlődésre nem képesek, s bizonyos idő alatt elpusztulnak. Ezalatt a vándorlás alatt azonban csúnya bőrgyulladást okoznak. Előfordulhat olyan eset is, hogy a szennyezett kezünkkel a szemünket megdörzsöljük, s a féreg a fent említett vándorlását a szemünkben hajtja végre, s itt okoz gyulladásos folyamatokat. Ezért nagyon fontos mindig betartanunk a higiéniás szabályokat, azaz miután állatunkat megsimogattuk, alaposan kezet kell mosni! Erre gyermekünket is minél hamarabb meg kell tanítani, s oda kell rájuk figyelni. Az ő védekezőrendszerük ugyanis még nem olyan fejlett, mint a felnőtteké, s bennük súlyosabb lefolyásúak lehetnek ezek az elváltozások.
• Természetesen ezek ellen a férgek ellen is hatékonyan védekezhetünk a rendszeresen alkalmazott, jól megválasztott féregtelenítő készítményekkel.

3.) Orsóférgek

• Világszerte elterjedt, közepes-nagy méretű, két végükön lekerekedő, orsóra emlékeztető alakú férgek, melyek a gazdaállat vékonybelében élősködnek. Ezek a paraziták is szoros gazdafajlagosságot mutatnak, de bizonyos esetekben itt is előfordulhat, hogy az ember bőrébe furakodott lárvák hosszabb-rövidebb ideig vándorolnak, mialatt gyulladást keltenek, majd elpusztulnak.
• Főleg fiatal állatokban okozhatnak nagyobb gondot, de idősebb, legyengült immunrendszerrel bíró, vagy elhanyagolt állatokban is gyakori lehet a fertőzés.
• A fertőződés egyes fajok esetében már a vemhesség alatt megtörténik az anyától. De főleg a szoptatás alatt fertőződnek a kölykök, ha a szuka a vemhesség előtt és alatt, valamint a szoptatás alatt nem részesült megfelelő féregtelenítő kezelésben. Ezek után pedig fertőzött giliszták és rágcsálók elfogyasztásával vehetik fel az élősködőket kedvenceink.
• Főleg kiskutyákban és kiscicákban (de erősen fertőzött, legyengült felnőtt állatokban is) a következő tünetek figyelhetők meg:
  • nyomásérzékeny, felfúvódott has;
  • híg, nyálkás bélsár;
  • változó étvágy;
  • lesoványodás;
  • fénytelen, borzolt szőrzet;
  • acetonszagú lehelet;
  • evés után hányás (a hányadékban gyakran fordulnak elő férgek);
  • vérfogyottság;
  • esetleg orrfolyás, köhögés.
• A tünetek kialakulásáért a férgek által termelt toxikus anyagok, a táplálék elvonása, illetve a férgek által a bél üregének részleges vagy teljes elzárása (esetleg bélrepedés is) a felelős. Az újszülött kiskutyákat 14 napos korukban kell először, majd 12 hetes korukig 2 hetente kell féregteleníteni; míg a kiscicákat 4 és 7 hetes korukban kell féregteleníteni. Ezek után pedig ajánlott negyedévente ismétlő kezeléseket végezni. Magyarországon egy 2002.-ben hatályba lépett rendelet alapján minden kutyát kötelező évente egyszer, a veszettség oltás alkalmával féregtelenítő kezelésben részesíteni!

4.) Szívférgesség

• Főleg kutyákban, de ritkán macskákban is előforduló fertőzöttség.
• Észak-Amerikában, s Európa bizonyos részeiben fordul elő ez a parazita, de Magyarországon is egyre több esetről számol be a szakirodalom. Hazánkban ún. import esetek fordulnak elő, azaz külföldről vásárolt, vagy külföldi nyaralásról hazaérkezett állatokból lehet kimutatni a szívférgeket.
• A viszonylag hosszú (5-15cm) férgek az állatok jobb szívfelében, a tüdőartériában, ritkán azonban más vérerekben és szervekben (pl. szem) is megtelepednek.
• A fertőződés szúnyogok segítségével történik. A parazita fertőző alakjai ugyanis a nap bizonyos időszakában, általában 18-24 óra között (azaz amikor a szúnyogok aktívak) a megjelennek a véráramban. S ekkor a szúnyogok ma vérszívás során felveszik őket, majd a következő vérszíváskor tovább adják őket.
• A fertőzések általában tünetmentesek, de erős fertőzés esetén különböző keringési zavarok figyelhetők meg. Az állat nyugtalan, fáradékony. Makacs, száraz köhögés, nehezített légzés, hasvízkór, a máj és a lép megnagyobbodása jelentkezhet náluk. Ennek hátterében az idült, pangásos szívelégtelenség, a trombusképződés és a szívben keletkezett gyulladásos folyamatok állnak.
• Fertőzött területen fontos a szúnyogok elleni hatékony védekezés, valamint kedvenceink megelőző kezelése. Ezért ha külföldre utazunk állatunkkal, előtte mindenképpen konzultáljunk állatorvosunkkal!
• Ha a tünetek már megjelentek, hosszantartó,l költséges kezelésre számíthatunk.
• Fontos tudnunk azt is, hogy a fertőzött szúnyogok vérszívásakor az ember is elkaphatja ezeket a kórokozókat. Nálunk azonban nem jutnak el a szívbe a férgek, viszont a tüdőben röntgen-felvételen jól látható gócokat képeznek.