Kisrágcsálók külső élősködői

A kisrágcsálókat is számos külső élősködő megtelepedése veszélyezteti. Ezek a „társbérlők” közvetlen és közvetett úton is a gazdaállatra juthatnak. Vannak bizonyos hajlamosító tényezők: rossz tartási higiénia, zsúfolt tartás, amelyek kedveznek ezen élősködők megtelepedésének, elszaporodásának, és az általuk okozott tünetek kialakulásának. Gyakran a fertőzések hosszú ideig tünetmentesek maradnak, s csak bizonyos változások hatására (pl. környezeti tényezők megváltozása, helytelen takarmányozás, vemhesség, szisztémás betegség, stb.) fejlődik ki a betegség. A tünetek alapján alapvetően 3 csoportba sorolhatjuk kis kedvenceink külső élősködőit.

1. csoport: Bolhák, tetvek, szőrtetvek

  • Állandó mozgásuk, táplálkozásuk hatására a gazdaállat vakarózik. Ez azonban enyhe fertőzöttség esetén nem mindig vehető észre.
  • Súlyosabb esetben a vakarózás egyre gyakoribbá válik, majd állandósul. A szőrzet ilyenkor megritkul, töredezetté válik. A bőrön pedig különböző fokú hámhiányok keletkeznek, melyeket barnás-vöröses pörk fed. A folyamatos vakarózás miatt az állat kedvetlenné, étvágytalanná válik, lesoványodik. Súlyos, elhanyagolt esetben pedig elhullás is bekövetkezhet.
  • Ezen élősködőket a szőrzet széthajtogatása után szabad szemmel is láthatjuk.
  • Hatékonyan tudunk ellenük fellépni különböző piretrin származékot tartalmazó porozószerekkel.

2. csoport: Rühatkák

  • Viszonylag gyakori a rühatka fertőzés, de általában tünetmentes marad. Máskor a következő árulkodó tünetek hívhatják fel a fertőzésre a figyelmünket: állandó vakarózás, fénytelen, durva, ritkuló szőrzet, illetve a bőr erőteljes korpázása.
  • Súlyos esetben kialakulnak a tipikus, rühösségre jellemző elváltozások: a bőr megvastagodása; a szőrzet töredezetté válik, nagyobb foltokban kihullik; a kíméletlen vakarózás következményeként pedig mélyre terjedő hámhiányok alakulnak ki, melyek másodlagosan felülfertőződhetnek, így csúnya bőrgyulladás keletkezik.
  • Hosszú ideig fennálló fertőzés esetén az állat étvágytalanná válik, lesoványodik, vérszegény lesz. Elhanyagolt esetben pedig elhullás is bekövetkezhet.

3. csoport: Szőrtüszőatkák

  • A demodicosis(=szőrtüszőatkásság) elsősorban a hörcsögfélékben fordul elő, s okoz megbetegedést. Az atka természetesen megtelepedhet más kisrágcsálóban is, de náluk csak elvétve okoz klinikai tünetekben is megnyilvánuló problémát.
  • Enyhe fertőzés esetén tünetmentes hordozás alakul ki. Abban az esetben, ha az állat életében jelentős, szervezetének ellenálló képességét csökkentő változások következnek be (pl. helytelen takarmányozás, nem megfelelő környezeti higiénia, szisztémás betegség, vemhesség), lehetőség nyílik a „társbérlők” elszaporodására,s a demodicosis klinikai tünetekben is megnyilvánuló formájának kialakulására. Ilyenkor szőrhiányos területek keletkeznek a far és faroktő környékén, valamint a háton. A bőr szárazzá válik, pikkelyezik, helyenként jól láthatóan meg is vastagodik. Ennél a fertőzésnél a vakarózás nem jellemző. A folyamat kezdetén csak a szőrhiányos területek hívják fel a figyelmünket a fertőzésre. Súlyos esetben az elváltozások egyre nagyonbb területekre terjednek ki,s következményesen a bőr megvastagodik, ráncossá válik.
  • Ha a rühösség, vagy demodicosis jeleit tapasztaljuk állatunknál, forduljunk álltaorvoshoz, aki a bőrkaparék mikroszkópos vizsgálatával meg tud bizonyosodni a paraziták jelenlétéről. S megfelelően tudja kezelni a fertőzést.